Szétesek. Darabkáimat messze sodorta az élet szele, megtalálni lehetetlen. Bolyongó gondolataim nem találnak vissza a helyes(?) útra. Megszokottra. Kialakult valami erős az idők folyamán, melyet kósza képek szabdalnak szét. Nem tudom mikor leszek egész, tán sose. Környezetem élete révbe ér, az enyém megfullad egy pocsolyában. A folytatást várom feszülten...

You need me, man. I don't need you.