Lelkem mélységeinek felszínét kapargatom. Akárcsak egy sorsjegy, melyet reménnyel telt szívvel veszel a kezedbe, hinvén a szerencse mámorító hangjának, s hiába. Újra becsapott egy kósza, esetlen gondolat. Most éppen zuhanórepülésben tartok a sötétségbe, mely édes szavaival hívogat, majd szép lassan magához láncol...eme csodálatos kegyetlenség. Csak az enyém.
"We live alone, we die alone, everything else is just an illusion."
